2016. március 17., csütörtök

19.rész*Mindenki csak beszél

Korán  ébredek és ez még engem is teljesen meglep. Kezembe veszem a telefonom és mosolyogva konstatálom, hogy Harry már felébredt. 

Írj, ha felébredtél. Xx

Eleget teszek a kérésének, s vissza irok neki annyit, hogy felébredtem. A talpam még a szőnyegem anyagát sem éri el, amikor a telefonom kijelzőjén Harry neve jelenik meg. 
- Jó reggelt - még kissé álmos hangon szólalok meg. 
- Már is sokkal jobb - nem látom, de tudom, hogy az arcán a kedves mosolya jelenik meg. - Milyen korai vagy.
- Elég korán aludtam el. 
- Én meg most adtam le Rosiet a bölcsiben. Ha gondolod felvehetlek, és együtt mehetünk a pékségbe.
- Rendben, akkor sietek - bontom is a vonalat, és a fürdőszobába rohanok, hogy mielőbb elvégezzem a dolgom.
A tükör előtt felveszem a kardigánom, s a kabátomat is. A hajamat eligazgatva rohanok le a lépcsőn, veszem fel a csizmáimat és már a lakáson kívül vagyok. Harry fekete autójában már vár rám. Beszállok mellé, ő pedig széles mosollyal az arcán fogad. 
- Kérek egy puszit - csücsörít és közelebb hajol, mire egy gyors puszit adok neki. - Már is jobb.
- Örülök neki - vigyorgok és kényelmesen elhelyezkedek.
- Tudod, Rosie mióta találkozott veled, sokat emlegetett. Kérdezte, hogy mikor jössz át megint.
- Tényleg?
- Nem hiszel nekem?
- Hát ... - húzom el nevetve a szót.
- Hé! Hidd csak el, megvetted a lányomat - jelenti ki magabiztosan. - Elhiheted, hogy a lányom nélkül is elérem a célom - szorítja meg kissé a combomat. 
- Igen, valahogyan azt gondoltam.
Megérkezünk a kávézó elé, ahol le is parkol Harry. Kiszállunk a járműből, s elindulunk befele az épületbe, ahol Judy már a vendégeket szolgálja ki Florral.
- Jó reggelt - mind a ketten oda köszönünk a lányoknak, akik hasonlóan üdvözölnek, bár Judy inkább csak az orra alatt motyog. 
Az irodába megyünk, s meg is szabadulok a kabátomtól, ahogyan a táskámat a kanapéra helyezem. 
- Kérsz valamit? - pillantok Harryre az ajtóból, ahogyan ő elfoglalja a helyét a bőr székében. 
- Valami igen, egy szendvicset és egy kávét - feleli, ahogyan a számítógépet bekapcsolja.
Kisietek előre és elkezdem a kávét Harrynek készíteni, magamnak pedig a szokásos zöldteámat. Egy tányérra helyezek szendvicset, magamnak pedig a kókuszos-csokis csigát.
- Sikeresen elcsavartad a fejét - mormogja az orra alatt Judy. 
- Tessék?
- Ugyan, tudod te, hogy miről is beszélek - horkan fel, és a vendég italát kezdi elkészíteni. 
- Nem, fogalmam sincs arról, hogy mit is beszélsz.
- Selena, tudod, az emberek beszélnek, és beszélnek - pillant rám. - Lehet, hog nemrég költöztem ide, de nem vagyok ostoba.
- Figyelj, fogalmam sincs, hogy miről beszélsz, de most kezdődött a reggel, és nincs kedvem máris elrontani az egészet. És, ha most megbocsájtasz - lépek el mellette a tálcával a kezeim között.
Megnyújtom a lépteimet, a tálcát Harry asztalára helyezem, majd becsukom az ajtót magam mögött. 
- Hm, köszönöm - nyújtja ki a kezét és az ölébe húz. - Hé, mi történt?
- Semmi - mosolygom le rá kissé erőltetetten. 
- Édesem, nekem nem tudsz hazudni - fogja meg a kezemet, amely az ölemben pihen. 
- Nem reggelizhetünk inkább?
- De nincs még lezárva a téma - puszil arcon, és magához veszi a kávéscsészét. - Azt hiszem, megtartalak - hümmög, ahogyan a forró italba kortyol.  
- Ehhez egy kávé kellett? - nevetek fel.
- Nem, de imádom, ha mosolyogni látlak. 
Gyors csókot csen tőlem, aztán a tányért húzza magaelé, s a szendvicsének szenteli a figyelmet. 
Lassan megreggelizünk, miközben az interneten olvassa el a híreket. Ez már eléggé rutinossá vált a számára, és én is megszoktam már.
- Kérsz még valamit? - állok fel, és elindulok kifelé, a reggelink végeztével.
- Egy szénsavas vizet elfogadok - bólint, és a papírokat veszi elő, amely a tényleges munka kezdetét jelenti.
Hátul elmosom a használt tányérokat és csészéket, aztán felkapok egy palack vizet, amellyel vissza is térek az irodába. 
- Köszönöm - pillant fel rám. - Ha megkérlek, akkor ezeket a számlákat átnéznéd?
- Persze.
Elveszem a papírokat, leülök s kanapéra és a havi számlákat kezdem el böngészni. Mindet alaposan átnézem, amíg a végére nem érek. 
Harry is valami papírokat rendez, és eltűnődöm azon, hogy mennyire is nem egy pékséghez megfelelő szituációnak látszik ez. 
Hirtelen a telefonja hangja tölti meg a teret, mire megugrom. Ő fel se pillant, úgy fogadja a hívást.
- Szia, anya - dől hátra, s ezúttal a tekintetünk is találkozik. - Éppen dolgozunk, Rosie a bölcsiben van. Rendben, persze, még vissza hívlak majd, de szerintem rendben van, én is, szia!
- Végeztem - állok fel, és a rendezett számlákat az asztalára helyezem. - Minden rendben.
- Gyere ide - nyújtja a kezét, én pedig ahogy mellélépek, el is fogadom, s az ölébe von. - Szeretném, ha átjönnél holnap vacsorára. Be szeretném mutatni neked anyát és Robint. 
- Micsoda?
- Jól hallottad - simít egy kusza tincset a fülem mögé. 
- Ez biztos, Harry? 
- Igen, szeretném, ha megismernéd őket - bólint rá. - Anya főz nálam, ugyhogy elmegyek érted, oké?
- Ott lesz Rosie is?
- Igen, Édesem, ő is ott lesz, és én is - mosolyog rám. - Kérhetek tőled valamit?
- Úgy érzem, hogy túl sokat szeretnél - simítom a tarkójára az egyik kezemet. 
- Maradj ott estére, kérlek - a szemeimbe nézve kérlel. - Péntek lesz, úgyhogy szombaton gondoltam, ha van kedved elmehetnénk valahova hármasban.
- Ez jól hangzik. De nem haladsz kicsit gyorsan?
- Gyorsan? - felnevet. - Ennél lassabb már nem is lehetnék - csókol meg finoman, puhán, és szorosan magához ölel.

Tudom, hogy rövid lett, és olyan, amilyen, de igyekeztem. Így betegen ennyire telt, de a következő ígérem, hogy izgalmasabb, eseménydúsabb lesz!
Várom a véleményeket 💋
Csoport: Alexa S. blogs

5 megjegyzés:

  1. Szia :)
    Nekem nagyon tetszett :) Ez olyan kis nyugis átvezető rész lett, Judyt nem csipem szerintem túl sokat tud :)
    Várom a következőt, és gyógyulj meg gyorsan :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés
  2. Jobbulást!! 😊😙
    Szerintem jó lett!! 😊
    Várom a kövit!! 😊😙❤

    VálaszTörlés
  3. Jobbulást!! 😊😙
    Szerintem jó lett!! 😊
    Várom a kövit!! 😊😙❤

    VálaszTörlés
  4. Jobbulást! :))
    A rèsz pedig most is nagyon jó lett. Kíváncsi vagyok milyen lesz a vacsora a szülőkkel. Ès a kis Rosie..jajj imádom. :D Judy pedig elmehet a búsba.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Epilógus

Könnyek folynak végig az arcomon. A szívem gyorsan ver, a fülem sípol, és egyszerűen nem akarom elhinni a dolgot. Nagyot nyelek, úgy érze...