2016. május 3., kedd

27.rész*Édes kuncogások

- Sel? 
Harry meglepett arccal áll előttem, de arrább is lép, a csomagomat elveszi, és becsukja a bejárat ajtaját.
- Sajnálom, egyszerűen nem tudok otthon maradni. Még minden ködös, és ők még ködösebben beszélnek. Össze vagyok zavarodva, nem akarok Rosietól messze lenni, és valójában tőled se. Megígértem magamnak, hogy adok egy esélyt. Te vagy az egyedüli, aki nem tagadja a dolgokat, és tisztán válaszol - túrok a hajamba. - Én csak összecsomagoltam, és.. és én most itt vagyok.
- Hé - fogja kezei közé az arcomat. - Örülök, hogy itt vagy, oké? Nyugodj meg, kérlek. 
Magához von egy szoros, meleg ölelésbe, amelyet viszonozok. Pár percig csak állunk egymást ölelve az előszoba falai között. Végigsimít a tarkómon, majd a hajamba csókol hosszan és elenged. Megcirógatja az arcomat kedvesen, minek köszönhetően teljesen kiráz a hideg.
- Pakoljunk ki, oké?
Bólintok, és gyorsan kibújok a kabátomból és a cipőmből. Megfogja a táskámat, és az emelet felé kézen fogva kezd el vezetni. Csend van, a nappaliból a televízió hangja mindössze, ami megtölti a házat.
- Rosie?
- Negyed órája fektettem le, már alszik, de menj be nyugodtan hozzá.
- Előbb pakoljunk le - mosolygok rá, és követem a hálóba. 
- Nos, van egy háló, de az nincs berendezve, így még mindig azaz ajánlatom áll, hogy a díványra lemehetek.
- Nem, Harry, eddig sem volt gond, tényleg - mondom őszintén. - És még mindig én vagyok a hívatlan vendég.
- Sel - fogja meg a kezeimet. - Nem vagy vendég, hívatlan pedig végképp nem. Én ugyan úgy szeretlek, ahogyan a történtek előtt is. Örülök, hogy itt vagy, ez a te otthonod is, kérlek, hidd el. Még a dolgaid is megvannak - nevet fel. - A fürdőben ott a fiókot, ahogyan a gardróbban is a ruháid, és minden női dolog. Ez is egyfajta olyan dolog volt, hogy reménykedtem, hogy esetleg megtalálod őket, és akkor kérdésekkel állsz elő. Semmit sem pakoltam el vagy bármi ostoba dolgot nem tettem. Érted már, hogy neked mi vagyunk Rosieval a családod?
- Köszönöm - a számat az övé ellen nyomom egy pillanat erejéig, aztán mosolyogva elhúzódok tőle. - Akkor megmutatod, hogy mit hol találok?
- Persze.
A szekrényben megmutatja, hogy hol is vannak a dolgaim, bár eléggé feltűnőek, de azért a biztosra megy. A fürdőszobában is azt a pár fiókot megmutogatja, illetve a többi tartalmát is, hogy tudjam mit, hol kell keresnem. Miután mindent megmutatott, bemegyek Rosiehoz, aki a szorosan macit ölelve alszik. Feljebb húzom a kis kezén a takarót, az arcára puszit nyomok, és leoltom a villanyt. Az ajtaját résnyire nyitva hagyom, s vissza is térek a hálóba, ahol Harry már enyhén nedves tincsekkel, egy bokszerben teszi el a díszpárnákat.
- Átöltözök és jövök - mosolygok rá, aztán a szekrényből előveszek egy levendula színű trikót és egy jóganadrágot.
A fürdőszobába vonulok a ruhadarabokkal, ahol is a fiókom tartalmát kezdem el felmérni, miközben a fogaimat megmosom. Megmosom az arcomat, és kifésülöm a hajamat, majd átöltözök, és a szennyesbe dobva a ruháimat leoltom a villanyt, és visszabotorkálok a sötét folyosón Harryhez. Ahogyan bemászok mellé, leoltja az éjjelilámpát és felém fordul.
- Rendben vagy?
Közelebb bújok, az arcomat a mellkasához szorítom, és a derekánál teljesen átölelem a takaró alatt.
- Most már igen.

*

- Héé! - nevetek fel, amint Rosie két tojást próbál meg feltörni, egymásnak ütve azokat. Minden tiszta tojás lesz, míg a kislány jókedvűen nevet. - Így soha nem lesz kész a süti, kisasszony - nevetve ingatom a fejemet, és egy papírtörlő segítségével megtörlöm a kezeit.
- Meglepetés, apucnak!
- Igen, bébi, meglepetés lesz neki, ha sikerül elkészíteni - puszilom meg, és a maradványokat eltüntetve segítek neki. - Összekevered?
Bólint, én pedig a kezébe adom a keverő kanalat. A széken is még kissé lábujjhegyen áll, hogy lássa, mit is csinál, így végül felelem és a szemközti, tiszta pultra ültetem, az tálat is neki adom, és hagyom kibontakozni.
Holnap lesz karácsony, így ma Rosie és én már lelkesen készítünk pár finom süteményt, az ételek pedig holnapra maradva. Harry mondta, hogy ma este étterembe visz bennünket, ami meglepett, bár elmondása szerint mindig karácsony előtt este a kedvenc vendéglőmbe ültünk be, már hosszú éve.
- Kész! - lelkesen mondja Rosie, mire megtörlöm a kezem, és mellé lépek.
- Még egy kicsit megkeverjük, rendben?
Magamhoz veszem a tálat, és teljesen egységesre dolgozom a tésztát, miközben a könyvre pillantok, amelyben a pontos recept található. A már rendbe rakott pultra teszem a tálat, és Rosiet pedig újra a székre emelem, hogy mindent nyomon tudjon követni, illetve segédkezzen nekem.
- Melyiket szeretnéd?
Mutatom neki a sütőformákat, amiket találtam. Az egyik egy hóembert formáz meg, míg a másik egy fenyőt, a harmadik pedig egy mackót.
- Maci - húzza közelebb a lila színű szilikon sütőformát.
- Beleöntöd ezeket?
Kiveszi serényem a kezeim közül a kis üveg tálat, amelyben csokidarabok, és különböző színes, süteményre való cukorkák vannak. Beleönti a kakaós tésztába, és elkezdi kevergetni. Türelmesen várom, ahogyan beledolgozza a tésztába, majd elém csúsztatja a tálat, és én is átkeverem, hogy mindenhova jusson. A kivajazott-lisztezett formába öntöm, Rosie pedig még egy másik tálból tesz a tetejére pár kocka csokoládét.
- Mehet a sütőbe?
- Igen! - lelkesen kiált fel, míg a saját szájába is egy kocka csokit juttat.
Beteszem a már előmelegített sütőbe, és az órára pillantok, majd újra a kislányomhoz megyek, aki még mindig a széken állva figyel, és csokit majszol. Felém is nyújt egyet, melyet mosolyogva el is fogadok, és egy puszit nyomok az arcára.
- Pakoljunk el, mielőtt apa hazaér, rendben? És utána fürdés, hajmosás! Mindened lisztes.
Kuncogva mászik le a székről, és szalad át a nappaliba. Igen, gondoltam, hogy a takarítást már messze nem olyan mókásnak fogja tartani.

*

- Hm, micsoda illatok - hallom meg Harry hangját, ahogyan belép a ház ajtaján.
Rosieval a nappaliban ülünk. Nemrég végeztünk a fürdéssel, így most ő fürdőköntösben ül, mesét néz én pedig óvatosan a hajában lévő kisebb gubancokkal harcolok.
- Apci! - kiált fel a kicsi, és elszalad, egyenesen Harry karjaiba, aki felkapja őt.
- Szia szerelmem - csókolja meg sokszor az arcocskáját. - És ott a másik szerelmem is.
Közelít meg, és a halántékomra nyom egy csókot. Még mindig a kis távolságot tartjuk, bár a becézéseket és az ehhez hasonló dolgokat mindig megejti Harry, én pedig őszintén, cseppet sem bánom. Jól esik, bár a gondolataimat nem igazán tudom rendezni, de afelől kétségem sincs, hogy mellettük a helyem.
Rosie visszahelyezkedik elém, én pedig tovább fésülöm. Harry mellém ül, és a vállamra nyom egy csókot.
- Minden rendben volt?
- Persze, mi gond lehetne egy pékségben? - vigyorog rám. - Van kedved akkor ma kimozdulni?
- Megbeszéltük.
- Igen, tudom, csak semmit sem szeretnék erőltetni. Ha azt mondod, hogy maradjunk itthon, akkor maradunk.
- Harry, minden rendben, tényleg. Voltunk bevásárolni, mindent beszereztünk holnapra, úgyhogy már csak meg kell főzni az ételeket.
- Oké.
- Megnézzük a macit?
Rosie előre szalad, Harry pedig megfogja a kezemet és kivezet a konyhába. Rosie felmászik a székre, ami még mindig a pult előtt pihen, és onnan figyeli, ahogyan már a kellően kihűlt süteményt kiborítom a formából. Szerencsére a maci forma tökéletesen megmaradt, így Rosienak széles vigyor kerül az arcára. Harry megdicséri és egy puszit nyom az arcára, majd hallgatni kezdjük, ahogyan azt is elújságolja, hogy mennyit is segített nekem.
Fogalmam sincs, hogy mikori is kezdünk el készülődni, de Rosie haját készítem el elsőnek. Megszárítom, és hullámokat teszek a végébe egy sütővas segítségével. Nagyon élvezi, ahogyan a félhosszú haja szeleburdi hullámokban végződik. Kevés lakkal fixálom neki, ő pedig a tükör előtt forogni kezd, hogy lássa. Mivel a ruhája már ki van választva, csak bele kell bújnia, így én kezdek el készülődni, Harryvel együtt. Rosie addig a szobánkban egy mesekönyvet forgat, legalábbis a színes képek nagyon lekötik.
A hajamat kivasalom és összefogom egy szoros copfba, míg a sminkemet teljesen természetesre készítem el. Belebújok a ruhámra, amelyet a szekrényben felakasztva találtam. Nagyon megtetszett már az első pillantásra, így nem is keresgéltem tovább. Amint a ruha rajtam van, Rosiehoz megyek és őt kezdem el felöltöztetni. Lassan végül mindenki elkészül, s lesétálunk a földszintre, ahol Harry vár ránk.
- Nagyon mázlisat vagyok, hogy két ilyen csodálatos hölggyel tölthetem az estét - mosolyog ránk.

csoport: Alexa S. blogs

3 megjegyzés:

  1. Igazi kis család! Minden részét imádom! De komolyan!❤️

    VálaszTörlés
  2. Kedves Alexa!
    Nagyon szeretem a történeteidet és a Revival az egyik személyes kedvencem.
    Szeretnék neked személyes írni egy számomra fontos ügyben, ezért szeretném el kérni az e-mail címed. Az alábbi címen elérhetsz: ella.gorgei@freemail.hu

    VálaszTörlés
  3. Nagyon aranyos lett, remélem lassan minden a helyére áll,és boldogok lesznek együtt :)
    Puszi Kolett

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Epilógus

Könnyek folynak végig az arcomon. A szívem gyorsan ver, a fülem sípol, és egyszerűen nem akarom elhinni a dolgot. Nagyot nyelek, úgy érze...